On:
In: Szépirodalom, Vers

Az érzéseimmel tisztában vagy, írod, hátam fordítom feléd, mint egy táblát, letörölheted. Vagy ne. Úgy unom már a dörzsölő mozdulatokat, és a következ- ményt: a tisztaságot. Nekem kellenek. A nyomok: cipőtalpon a kopás, hagyma- szag a kézfejen, ilyenek. Pont az érzé- seimmel? Jobbat nem találtál bennem? Ez hosszú menet lesz,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Érzés Hányszor néztem erkélyekről, kémleltem az eget, a fák tetejét… és a betonszürke házak közt éjjel a büszkén égő csillagok erejét. Szavaidra feküdtem esténként és nyirkos csend volt paplanom. Fényben ázott minden álmunk, bíbor vérem ereidben hagyom. Árnyékodban sétálok a parkban, nyomomban kósza levél ballag – és ott a lugasokTovább…