On:
In: Szépirodalom, Vers

Földed vagyok Én vagyok, ki a homokba halvány lépted tónusát legelőször belevési röpke léted elején; akinek a tücsöklelkű, éjbe ringó kórusát hallgatja a tábortüzed kölyökkorod mezején. Én vagyok, ki térded alatt remél, s ujjong reszketőn, amikor az „Igen” csendül, s gyűrűd végre Rátalál; akinek a könnyfoltjaid az eldobott keszkenőn éppúgyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Diagnózis „Hol is kezdjem..? Haldoklom tán… Lehet egyéb magyarázat? Sosem voltam ilyen spontán, ledobtam a csigaházat. Ijesztőek a tünetek: láz a szívem, ki nem állom; sorra telnek a füzetek, tollam repül, mint egy álom! Van furcsább is: hogyha látom, zavar csapja félre szemem kulcsom soha nem találom, s nem tudom,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Három szem kavics Rezzen a tégla, a porszemek ugranak, majd oszlik a fényben a sok pici fruska; gyomrom zajára csak rávihogok halkan, paprikás helyett most pernye lesz a jussa… Elolvadt a tegnap, a láz, a sok „Éljen!”, amikor megvadulva vágytam a tusra, s hangzatos kiáltás volt csupán a „Halál!”, sTovább…

On:
In: Szépirodalom

Hogy ne lásson, úgy figyeltem azt a bárgyú alakot… Kuncogásom majd megölt már; ezt a borjú balekot! Toporog csak, zsebóráját minden fél perc unja… Szedelődzködj, ó, te öszvér, otthon vár a dunyha! Meg se mozdul, szeme kapkod, ideges, de még kitart. Látszik rajta: gyenge csontú, de kibírna hét vihart… RosszTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

„S ekkor Ő, fény-lován, árvízként zuhanva hasított az égből a végső futamra! Sebet már nem szerzett, égetett pallosa, tisztított, s pusztított száz jóslat harcosa!” Megkérdem: „Jó lesz így?” Soraim fürkészi. Borúsan rábólint, buszjegyét gyűrkészi. Lemondón int: „Tovább!”, s leül a padomra, hajából kétezer év porlik karomra. „Nem fénylett már továbbTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ó, mennyiszer kértél: „Fess egy képet rólam!” Vén cipőmmel bambán turkáltam a porban, s pusztán gondolatban suttogtam el halkan: Olyan lenne, mintha hazudnék egy dalban… Nem tudtad, de régen festettem egy lányról. Próbáltam utána (istenem, de hányról!), de már nem zenélnek ugyanúgy a színek, s nincs olyan varázslat… Alkonyi melírnekTovább…