bolygó

Bűnök mocska testem szennyezi a képzelet mégis örömöt ad – kóbor szomjam sírva kergeti Platón szellemét mely befogad kifosztott lelkem még élni akar rabszolgád vagyok – napos titok pár száz év fohásza mégis betakar mert nincs tömjéned csak balzsamod vászonra festem a jövőképem vitorláznak a rothadó rímek verseimért megtámad aTovább…