utak kutak keresztek patakok hidak füzesek málnások szőlők kunyhók faajtók vaskilincsek borospincék kukoricások búzatáblák répaföldek kiscsibék sasok verebek esték nappalok reggelek napfény felhők esők zápor vihar jégverés aszály porvihar rögök méhek lepkék bogarak csigák szöcskék madarak rétek erdők bozótok virágok levelek illatok derek zúzmarák havak kémények füstök falak álmok reményekTovább…
Pityu szerette a ködöt. Folyton-folyvást arról mesélt, hogy imád ősszel órák hosszat sétálni a sejtelmes ködben. Ilyenkor úgy érzi, hogy idegen, sosem látott tájakon jár, például egy távoli városban. Az se baj, ha eltéved, ez csak izgalmassá teszi a kalandot. Egyszer tényleg eltévedt. Már három órája bolyongott a ködös városrészben,Tovább…
Asszociáció P.J. négysorosára magasztossá szépül a táj a délutánban földig hajol a nap a víz fölött a kék csöndön átragyog a béke s én meghajolok e fönség előtt * csendemen néha átszalad egy kósza hang, és a pillanat egy emléket hátrahagy: hang vagy, illat, mozdulat. …az a régi nyár örökkéTovább…
a hallgatás katedrálisában üres hordó kong az este, a hegyek hullámos gerince belecsúszik a Tóba. bánat rejtőzik az árnyékban. fáradt pára rogy a napozóágyra. a ház forró- ságot lehel. virágok katalógusa a kert. elbódul az érett gyümölcsök illatától. az úton valamiféle látomás reszket, mintha te jönnél. súlytalanná válok a reméltTovább…