Éveket hagytam eltűnni a felejtés ködében fagyos hajnali éjszakákon átvacogó szerelmeket amelyek kevésnek bizonyultak álmaimhoz és gyáván elosontak az alkonyok lázadás nélküli csendjében elsiratva a meg sem született vágyakat …emlékszem a szívemet felhasító szilánkos némaságra az arcomat tövisként felszántó kék könnyeken elvetélt hallgatásra mikor hirtelen kizuhantak a mindenség méhéből aTovább…

Partokhoz szoktunk. Bámuljuk egymás nap-verte csipkéit, míg egyikünk elég bátor nem lesz a merüléshez. Hogy ki kezdi, nem fontos, úgyis csak utólag tudható, hogy a mélységben ki lelt otthonára. Valami igazhoz tér vissza, akit a víz magához vonz – próbáld ki egyszer! Combközépig lassan borít el, onnantól gyors és visszafordíthatatlan.Tovább…

Reggelenként kevered a kávéd, imádkozol és a láthatatlan közben vegyül az illattal. A kételkedés lefelé hull, hűvös homokká válik a padlástérben. Elmondott imák várnak a megtörténés betonpadkáján. Fekete szemetes edények az utcán egymás mellett, hétfőn hét óra után, csak a felfelé futó ereszek tudják megvigasztalni gyorsabban az eget a kétségbeesésnél.Tovább…

A zene lüktető, érzéki ritmusa, a kezdet előtti húrok pendülései, az Ige hangjai, a vég utáni hegedűk nyugalma, a nemlét és a van ütemei, szívemmel összejátszva átjárnak teljesen, a gondolatok kiürülése felszabadít, múltam a jövő falán villog, követem az énekkar izgatott hullámait, fodrozva siklanak, magasodnak, elsimulnak, megszabadítanak a kényszerektől, szavakTovább…

Reykjaviknál vörös az égalja, a hányadán állás mára felfüggesztve, s míg a világ önmagát felmagasztalja, felém lopakodik az este. A mozivásznon a nő kádban ül, talpaspohár, cuvée benne, a pillanat ott maradt befejezetlenül, ahol a lelke jár, most odamenne. A poháron át színeződik a világ, egy gengsztermítosz átmelegít, elsüllyed aTovább…

Meg kell találnom a szavakat hozzád. Talán, ha különös nyelven szólanék, vagy volnék pengetett dallam, meglepően szép. Egyszer el kell indulnom feléd. Titokzatos félmondatokkal volnék, egész kíváncsiságod felkeltve és megtartva. Igen, talán a legnagyobb csönd, a jól időzített, s a váratlan lemondás a sötétben, a sarokban kuporgó megoldás. Hogy boldoggáTovább…

az elbóbiskolt utcákra a májusi fák szórják a tavaszi havat ilyenkor tea szaga van a blaha lujza térnek lehet mégis bodzaszagot érzek a villamosokon is sárga kabát van és a hasukon is körbeérnek a fekete övek mintha nem a tetejükre szerelték volna az áramszedőket rövidített útvonalon közlekednek a szerelvények aTovább…

mikor saját hajamnál fogva kihúzom magam a rossz érzések és a kellemetlen történetek mocsarából az újrakezdés vágya hajt vagy az újrakezdések elmulasztása nyomaszt de pozitívra váltanám előjelemet megkísérlem gondolataim környezetét tisztán tartani lemosom az indulatok vad színeit a bűnök tapadós emlékét a rossz helyzetekre adott rossz válaszaimat mindent ami sebzettTovább…

megvan végre a libabejelentő telefonszám (hiba) * nemzetközileg utálsz? (utalsz) * túlélési patikák szülőknek a karantén idejére (praktikák) * polclopás (porckopás) * redőnyminiszter (rendőr) * gyémántnagyobbító műtét közben halt meg a péniszkereskedő (vagyis fordítva) * jász huszár (gyász) * hirtelen szándékkal előre megfontolt felindulásból (fordítva) * a működnek higgy neTovább…

Ez a május nem az a május. Az az orgona sem virít már. Azok a virágok sem nyílnak. Többé nem közelít az a nyár. Ez már egy teljesen új tavasz. Emlékeimben él a régi. Már nem futtatja a véremet. Elég nekem a nyüzsgést nézni, ahogyan évezredes sorban, megint élni kezdTovább…