Part Megszőkült füzek hajfürtjeit mossa az örvénylő folyó. Minden A víz elsiet, a gyors idő eliszkol, pantha rei tovább. Jégvirág Ma már csak álom a befagyott ablakra írt ákom-bákom. Küszködő küzdés Sokáig halni sem akarsz, aztán meg már élni se nagyon. Semmittevő Haszontalanná úgy válj, hogy elfeledjen végleg a haszon.Tovább…

Robert Burns: Szívem a Felföldé Felföld, áldjon Isten, a szívemben égsz, itt bátrak születnek, a skót oly merész; Akármerre jártam, sors bárhogy forog, Hegy-völgyedet Felföld, szeretni fogom. A szívem az nincs itt, a síkon időz, A szívem vadászik, mert dús ott az őz, mert dús ott a s z aTovább…

Akartam lenni én is büszke,bátor, s zabi sorsom gyáván szájon csapott, hétköznapok aláztak mindahányszor, sötétbe zártan éltem,, mint vakok. Rám számolt a megélhetés parancsa,. Olyan alja tettekbe is sodort, melyektől irtóztam oldalba kapva, s ki szeretett, pírban engem okolt. Minden percem lett kínzó próbatétel, s nem hozott pénzt fájdalmas énekem.Tovább…

Vissza ne nézz! Volt már úgy, hogy visszamentél oda, hol valaha rég az időd kinyílt, hol minden tavasz hajadba fonta a buja ívbe rád hulló idillt? Hol úgy ringatott ölében anyád, mint a jó szagú szénát a szekér. Ugye, ma mindened odaadnád a múlt kapuján átlépett percért? Jaj, ne tedd.Tovább…

  már ébredés előtt vályogomat vetem a véget törekedem vért és velőt mikor hold nem süt nap nem éget mint valamely épületet habbá imádkozom a levegőt Isten nem tűr tökéletességet engem nagyon szeret megtart mint ágykeret kívül-belül * égbe kötött leppentőcskék rajtam bársony piócáid szabadidős romjaimom szalad ki alólam aTovább…

                                                    Feleségemnek Arany délutánba csukva az emlék. Szemed gyöngybe simított fény, könnyű lábbal siklasz az ösvényen, az idő sebhelyei közt. Alig-létezés a hely, apró temető az üvegsima ragyogásban, a kápolna előtt habozol kicsit, izzó árnyék suttog, ahogy belépsz. Csorba keresztelőmedence repeszti önmagát s a szentek az oltáron már mindent megbocsátanak.Tovább…

1. Az emlékezés körmei sebet hasítanak, egy véletlenül kiejtett szó hirtelen éltre kelt egy csillapíthatatlan éhes napot. Egy gyűrött fénykép kinyit egy csapóajtót, s mutat egy megkínzott arcot. Egy régi, megviselt noteszlap marokra fog egy fájdalmas emléket. A szereplők feltámadnak, a szemünkbe néznek, mintha a régmúlt évek teremnének újra itt,Tovább…

  este amikor a szeplőtelen fogantatás gyakorlati megvalósulásáról tűnődtem ismét – minek is – döbbenten érzékeltem a semmiségek tengelyét a sosem-volt és hátralévő életemet semmi módon nem befolyásoló hétköznapi ügyeket, már ha tudjuk mit is jelent a hétköznapi jelző vágtam volna a sarokba, pormocskok mellé a témát és tartalmat rejtvényfejtőTovább…

Kassák Lajos emlékének, persze gazella táncolt a szemem előtt és ingem lobogott a véres szélben hosszú lépcsősorokon kapaszkodtam mindig hozzád hogy egy ágyban háljak a kegyetlenséggel de előbb idegen városok tárultak a szemünk elé a lejtők tetejéről ott a kezed is fogtam és szálltunk recsegett a szárnyam megpihentünk egy villamosonTovább…