Te olvasó, ki fürdesz a szavakban, és spórlásból vagy éppen kényelemből más használt vizében mosod magad, a nyelv őseleméből kiszakított, tűrhetően szűk térben nem feszengsz? Mit remélsz? Felfrissülést? Tisztaságot? Ha kellemesen melenget, elég? Elnyúlsz benne, és kitöltöd egészen. Ha kád a vers – kilépve meztelen vagy. Forrás: http://szabotanna.com/category/versek/ ©Tarcsai BélaTovább…
Ex pozíció Ami leírható, úgyis csak kevesebb, mint ami van. Láttam egy férfit a ház előtt: későbbi önmagam. A költő, ha az, nem ír és nem beszél. Ha hallod: csak kabátgallérján a szél. Ha meg hangot ad, épp a Nagy Úton csoszog át. Olyankor ő az aszfalt, olyankor ő aTovább…
Mennyire függök a mások elismerésétől mennyire rettegek, hogy ellenükre teszek, hogy nem szeretnek majd. Te csak a mennyei lájkokkal törődtél, Uram, szótlan tűrted az ütéseket, csapásokat, a kénsavas, maró gúnyt, és nem kértél telefonos segítséget az Atyától, nem kaptál elő egy marék villámot, hogy húspogácsává szaggasd az egész díszes társaságot,Tovább…
GÚTA Csallóközi város Gúta, önmagát is felülmúlta, földvára volt kővár helyett, megőrzi az emlékezet. Vak Bottyántól retteg Gúta, a földvárat széjjeldúlta, a kuruc meg olyan fajta, békavárnak csúfolgatta. Úgy brekegik ott a békák, hogy a várat felújítják, szarkamadár cserregeti – fogjatok már végre neki! * KISZÁMOLÓ Komáromszentpéter, nem mondtam elégszer,Tovább…
a probléma megoldása érdekében először is létrehozzuk a problémát * alkalom alkalom szüli az alkalmatlanságot * a tűzoltó csak poroltóval merte megközelíteni a lángelméket * csodálatos nincs annál csodálatosabb ha az ember szerel valakit és viszontszerelik. * elnézést elnézést kérek magamtól hogy eddig ennyi mindent elnéztem * egy régi nyárTovább…
Húzd el a függönyt. Idebenn eső hólyagozza a felejtés tárgyait. Papucs az ágy mellett, üres papíron bögre-lenyomat. Bealvad, csöndje nélkül tekereg a szív s odakinn a csillag meddő tengelyén csontmalom dohog. Daruszárny ível a távozási pontra, kinyit a holdbéli vurstli és megcsókolsz búcsúzóul. Valamilyen ajtó nyikorog, fölrebben a szél ésTovább…
Gerinc mentén zúg egy folyam – ha most nem is érzed, ráeszmélhetsz, valahányszor mások szemét nézed, mert bármilyen a tekintet, a folyam medrét vájja, de másképp zúg, ha gleccser, és másképp, mikor láva.Tovább…
(„Mind meghalunk!”) 1. ,,Mind meghalunk… teriácát* végy!” -vigyorgott a hájas kalmár, s pestismaszkban jött érte húsvét péntek, a bűzhödt döghalál. ,,Még adj időt! – eladnám minden, harácsolt mocskos kincsemet… -de késő vinni bármit innen…, pokolba bolhás ingemet.” És vonta is már csontkezével, lágyék martan, hörgő kufárt, csengettyűzve húzta közszégyen, sTovább…
Valami ingről szól a fáma, amire marcona őrök éppen kockát vetnek. Lázad a vesztes, megverekszik érte, nem lehet másé; ez a vérpecsétes rongy, ami egyszer sokat érhet. Az Úr szent nevében vihar jön, a csillagoktól megfosztott égből villámok nyila zúdul. A föld fáradt szemfedélként borul a dombra. Aztán minden elcsitul,Tovább…
Gramofontölcsér talán a lendület sodort el eddig – persze tudom te mindig ott lennél szívesen hol még sosem jártál az összekötő egyenesek nyomán létező és képzelt világaid között mint jégvirág a lecsorgó csendben ha meleg kendőt lebbent ablakod alatt a tavasz és az olvadt érpályák rácsosra rajzolják a tejüveget talánTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.