már gyermekként úgy gondoltam az imádságnál szentebb nincsen beszéd sincsen, ha nem hiszel meg sem szólalsz még ahhoz is bizalom kell ha valamit megtanulnál hinned kell, hogy aki mondja ismeri, tudja s az úgy van mozdulathoz, élethez is hit kell nincs hát hitetlen egy sem de hogy mire lépsz, mireTovább…

/Hajnal Éva, a Kodolányi János Egyetem, Petőcz András Szépírói Műhelye Líra kurzusának hallgatója. Kassák, illetve József Attila korai, az 1920-as évek elején írt versei nyomán született ez a szabadvers./ ©Fűkő Béla grafikájaTovább…

Hol az a kőtábla, mely léted felkent törvényeit fennen hirdeti? Mely utat mutat és ösztöneid labirintjában eligazít? Ha lenne is, természeted ellen való. Sem por, sem parázna angyalok nem röpíthetnek akaratod túloldalára. Inkább tévelygésed óriásléptei. Inkább égbolt-szakadék. A magadé vagy, már végképp magadnak. Nincs törvény, mely megrögzött dobbanásaidtól eltávolít. SemTovább…

A szállóra eljött megint az Öreg, májfoltos kezében műanyagpohár, suttogják, ő, aki a fiát keresi, s ő miatta olykor visszajár. Fehér szakálla van, loboncos haja, nem láthatsz rajta különlegest, bakancsát a vaságy mellé teszi, s elnyugszik, hogyha leszáll az est. Mondják azt is, hogy mindenható, hogy ő lesz, aki mindenkinTovább…

Minden áldott reggel hoznak egy nagy tömb áldást a Központi Elosztóból, nehéz, mint a ménkű, teljes napra valót adnak, leteszik az asztal közepére, kerülgetjük folyton. Aztán hozzá is szokunk, valahogy élni kell, annyi a tennivaló, néha csak este vesszük észre, hogy ott az egész bontatlanul, próbáljuk gyorsan tukmálni a gyerekeknek,Tovább…

Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vattazápor, válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától, a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét, meleg szél szórja szét prüszkölve és kacagva, vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa, bár kormos és vörös szemed azTovább…

A belső mosoly nem beszél, csak szavak nélkül simogat, biztat, melegít, benned él, szívdobogással támogat, a belső mosoly jó meleg, jut másnak is, sosem fogy el, mindvégig ott marad veled, amíg lélegzel, nem hagy el, a belső mosoly ellazít, végigvezet az életen, minden kötelet elszakít, ha fojtogat a félelem, aTovább…

Mi már nem használhatunk feleslegesen vizet, ezért csak a nyálunkkal tisztálkodunk. Evés után, miután mindenki megtörli a száját és egyéb testnyílásait, az evőeszközöket sem mossuk el, a villákkal a gyerekek a porba rajzolják kiszáradt tavaink hullámait. Éjszakánként egy olyan vidékről álmodunk, ahol felrázott dunyhaként dagad a tenger, és az égTovább…

kitalálnálak hogyha nem lennél, fogadóórát kérnék Istennél, bár nem állnék be a körmenetbe, veled ragyogna bennem az este, szemed keresném minden parázsban, meglelnélek majd a hallgatásban, neked adnám ami megmelenget, húznék fénnyel köréd sziluettet, várnálak estig üres tereken, szívvonalam ott ülne kezeden, ott lobognál minden kis szál gyufán, téged álmodnaTovább…

Verseket írnak a madarak az égre röptükben, hogy csak Isten értse kilesem én, és elmondom nektek hátha értitek ti is a verset Halak vonulnak az áramlatban a víz sodrában is gondolat van kihallgatom a nagy halak titkát a szökőárt mikor megállítják Ha akad a világon egyetlen jó ember talán azTovább…