Zápor-lég fut bőrömig, szúrós fények vékony vonalai gyeplőre fogott arcom vonásaira omolnak, rémítő árkaim mélyülnek, értorlaszaim előtt toporzékolnak hajszolt lovaim, nyugtalanságom patkói vetnek vak szikrákat, csuklómon bilincs, homlokom mögött emlékek ütközete zajlik, rám esik egy csillag, fölemelném, de nem bírom, a százfülű csendben durva hangokat tanulok, a hasadt szavak maradnakTovább…
– Montázs – hangulataimból – Te, ki a földet, eget és vizeket ezüstös fényeddel óvod az időtlenségnek, és esténként újra gyújtod az ég lámpásait, hol csillagok őrzik az isteni holdfényt, miért borítottál fekete fátylat árva anyákra s férfiszívekre, kik hősként éltek és szeretni jöttek? Miféle átkozott világ ez, ahol aTovább…
egy kicsit túl nyafogós voltál a szemed kert benne szentjánosbogarakkal a közepe vízesés aljára ejtett fehér kövekkel mellém bújtál az sem számított hogy a reménynek szárnya nőt furcsa érzésekből apró tintapöttyökkel óvatosan kisurrantál csak egy lepedőben pőrén kacagva puha talpakon és én csak vágytam utánad e bolond világ alól emlékszelTovább…
35. lapszámunkban Stipsits Ibolya fotóművész afrikai portréit láthatjuk. https://www.facebook.com/stipsits.ibolya https://www.facebook.com/Stipsits-Ibolya-Fot%C3%B3m%C5%B1v%C3%A9sz-336700570062213/ Márciusi lapszámunk tartalmából: Turczi István: Videre Izsó Zita: Azonosság Kiss Ottó: A piros tengeralattjáró* Szabó T. Anna: Ne fészbukozz részegen! Lackfi János: Magamat figyelem Zalán Tibor versei Filip Tamás: Túlzás és pompa Plakátmagány – Pócs Péterrel Varga Mihály beszélgetettTovább…
„Utánam nézel, és nem tudod, mit látsz.” (F. Dürrenmatt: A vak) Ő délutánok függőágyán álomittasan ringatózva mormol valamit birtokba venni a sötétséget tárgyakkal birkózni nap-nap után legyőzetni megsemmisülni A bútorokba testszagú homály evődik behúzott függönyök pisszegése köröskörül áttetsző celluloidmagány ujjbegyén mint Braille-írásban a kezdőbetűk fennakadnak tündöklõ évszakok a gyermekkor hányszorTovább…
A befogadóállomáson a különböző országokból érkezők ügyetlenül próbálták vigasztalni egymást. Később megnyugodtak, hogy nem kell szeretniük a másikat, elég, ha felszednek a földről két közel azonos nagyságú követ, és ha később távol kerülnek egymástól, és nem is jut majd eszükbe a másik neve, tudni fogják, hogy van valahol valakinek egyTovább…
A kemping A veszélyes szerpentinnek egyetlen előnye biztosan volt: viszonylag gyorsan leértek a völgybe. Még éppen csak esteledett, amikor véget értek a kanyargós utak. Megkönnyebbültek. Luca elővette a térképet, és megkereste rajta a legközelebbi kempinget. Csupán néhány kilométert kellett megtenniük odáig, ám az út mégis elég sokáig tartott, mertTovább…
Az utóbbi időben figyelem magam nem mintha volna bármi különleges abban amit és ahogyan teszek s e tevés-vevés mögött gondolok, de mert ha másvalakit figyelnék, kényelmesen besorolnám őt, hogy hideg vagy meleg, fekete vagy fehér, hangulatom szerint (napról napra változhat ez a kép), ha viszont magamat veszem célba, mindig vanTovább…
Keith Jarrett Fényes Koncertzenéinek Hallgatása Közben Béládi Miklós Avant-garde Tanulmányait Olvasom Kyoto, 1986. november 5. (Binder Károlynak) gondolj a faragott oszlopfőkre a vízköpők kiszáradt kerek pofájára az időben előderengő sápadt homlokra sötét szemgödörre meg a tekintetre gondolj mely elhagyta a szemet kinek emléke lágyan kirajzolódik most in illo tempore csakTovább…
Nagyon megy a falra hányás, gyalázkodás, fertelem? Te jobb vagy a rossz szavaknál: ne fészbukozz részegen! Hogyha van egy gonosz éned, de nem lennél része sem, rejtegetnéd, eltitkolnád: ne fészbukozz részegen! Indulattól hogyha fortyogsz, türelmed fogy vészesen, sportolj inkább, vagy aludj el: ne fészbukozz részegen! Ha zavaros szenvedelmed túlmutat aTovább…