Visszatérés a házba Három életem volt, mint a számítógépes játékokban. Míg én odakint járkáltam, a másik kettő mozdulatlanul feküdt otthonomban, nem tettek semmit, csak nőttek, mint a bűntudat, életben kellett tartanom őket, vágni a hajukat, reszelni a körmeik. Ha elutaztam, mindig megkértem valakit, hogy adjon nekik inni és öntözze virágaim.Tovább…
A fiam hívott, hogy vigyem be a feleségem hálóingét. Miközben kerestem, eszembe jutott, amikor nem engedtek be minket az étterembe, dühömben gyalog indultunk haza, rángattam őt, és elkezdett esni az eső, és ő hiába sírt, hogy a víztől teljesen átlátszó lesz a ruhája, mintha csak egy hálóing lenne rajta, engemTovább…
Amikor közölték a dolgot az anyjával, azt mondta, ne vigyék be hozzá, meg sem akarja nézni. Csak annyit tudtak róla, hogy sosem fog tudni megtanulni beszélni, de a hangok úgy nyüzsögnek a szájában, mint esőgyűjtő hordókban a szúnyoglárvák. Egyébként jó gyerek. Az első pár évben keveset sír, átalussza az éjszakákat.Tovább…
Zsid 11:35 „Asszonyok feltámadás útján visszanyerték halottjaikat” A táborból az egész családomból egyedül én tértem vissza. Sokáig vizsgáltak, és végül azt mondták az orvosok, teljesen elkorhadtam belül, mint a látszólag egészséges diófa, ami tavaly megadta magát, és rádőlt a kórházra. A szobatársamnak inkább egy napraforgó jut az eszébe rólam,Tovább…
A hozzátartozókkal tapintatosan közölték, mintha buszon ülnének, hogy ez már a végállomás, de ők nem hajlandók leszállni. Itt a látogatási idő végének, ebéd utáni pihenésnek hívják, de mi tudjuk, hogy a napnak ugyanabban a szakaszában valami földöntúli ragyogás önti el az épületet, valamennyi kórházi szobát, ilyenkor indulnak el azok, akiknekTovább…
Az utolsó emléke Aleppóból a fakír volt. Egy szövetpokrócon térdelt, és tört üveget evett. Nem lett baja, bár a szilánkok felsértették a torkát, a mutatvány után néhány hétig nem beszélt. Nem sokkal később kezdődött a támadás. A nők és a gyerekek nem tudtak mit csinálni, ezért kétnaponta átrendezték a lakást,Tovább…
Megszállottan keressük őket, akiket elveszítettünk. Átnézzük a homokba fordult roncsokat, amiket kivetett magából valami türelmetlen várakozás folytonosan partot érő hullámzása, de nem találjuk ott, csak saját elveszett holmijaink, elromlott használati tárgyakat, gyerekkori játékaink. Mert ők már messze járnak, talán fel sem ismernének, vagy elkerülnének, de semmiképp sem állnának velünk szóba,Tovább…
Uram, add, hogy ma is rossz idő legyen ma is rejtse köd az ostromlott város sebeit a falakból kilógó vezetékek ne emlékeztessenek minket gazdagon termő indás növényeinkre, amiket kimosott az eső add, hogy a leomló kövekről ne jusson eszünkbe a békében élők szekrényeiben megkeményedő kalácsdarabok add, hogy ne gondoljunk aTovább…
Az egészből leginkább a hóra emlékszem. Könyököltünk a párkányon, és a végtelen fehérséget néztük, amikor ránk törték az ajtót a katonák. Arra még volt időm, hogy berángassam a húgomat a kamrába. Mialatt ott rejtőztünk, minden lélegzetvétel úgy fájt, mintha puskák szuronyaival döfködnének, és attól féltem, a szurkálások helyén be lehetTovább…
Azok, akik látták az arcát, tudják, hogy az igazi otthon nem lesz ismerős. Nem találod majd ott a játékot, amit elvesztettél a mezőn hétévesen, nem lesznek majd ott messzire kóborolt háziállataid, és nem lesz ott a véletlenül szétszakított rajzod sem, ami után olyan sokáig sírtál, mégsem hiányzik majd semmi, ésTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.