az elgondolkozásról gondolkozzak csak el magamon s azt bizonygatja mert ő most hódít megszerzi magának azt a férfit mert kifut az időből s egyedül marad elvégre nincs olyan sok így éveken túl megeshet nem lesz akihez szóljak hát gondolkozzak csak el magamon volt aztán egy hosszan jajgatva sirató neki mostTovább…

A kapun túl A kapun túl, az mindig hajnal? Vagy este, vagy éjszaka? Izzó nap szikrázó fénye, vagy képzeletem az maga? A kapun túl, ha nyílik, tárul, beenged egy más ez világ, mi képzelettel, vággyal társul, teret, időt e percben lépve át. A kapun túl, ha oda bemegyek, tér nyílik,Tovább…

Lászlónak   … nem tudlak megváltani, csak elfogadni, dédelgetni, úgy ahogy vagy, magadért szeretni. Itt van belül a jó és rossz kulcsa, mi döntjük el magunkból kiindulva, a képmásra visszamutat önnön ujja, a zár egyforma, egyenlő az esély, mi kell? – a jó, a rossz a cél, melyért mindent megteszTovább…

majd negyven fokban ültél az ágyamon s bal kezeddel simogattad kezem fölém hajoltál szemed bogarán át meghatározhatatlan út nyílt hívott mosolyodban furcsa vibráló lebegés lehetetlen ez a kéz nem az a kéz még tudtam ez lázálom el kell kúsznom gyógyszerért zuhany alá új köteted ma nem bírom átlapozni legföljebb poratkákTovább…

A folyók nem váltanak útlevelet. A medence hívó ölébe árad ki-be az emberrengeteg, a szél a határokon át sodorja az aranyat és a szemetet. Egyik nagyapám minden őse Vereckén át, lóháton jött ide, a másik is messzi idegenből, csak azért, hogy legyen kenyere. Az egyik harcosan, büszkén, dacolva, fogyva, megverve,Tovább…

Inkább Teljes gondolati átmosás után csupa nőietlen tulajdonság nem fontos a ruha az ékszer csak tiszta ép és színben összeillő a többi mind lényegtelen nem okoz izgalmat az új szabás inkább egy könyv színek táj tarka fonalak gobelin – nem ér már semmi új ne félj!   Változások Érzelmek kuszaságábólTovább…

eljutottam hát a valódi egyedüllétbe senkit sem hívok senki nem hív a csend maradt a telefonban végtelenre tágult az idő a tér jól ismert határain belül szokottan telnek a napok mintha mindenkinek fontos dolga lenne – gondolom s tudom ez nem igaz * pár napja aggkorú idős nőtől hallottam: aTovább…

Ebből az ablakból kilátás nyílik a tájra. Alig ötszáz méternyire van a torony. Nappal semmit nem lehet látni rajta, de esténként áttűnik a mesterségesen sötétített üvegeken át, hogy valaki, vagy valakik járkálnak benne. Ott, abban a kicsi fülkében. Vajon hányan lehetnek? És mért nem látni belőlük egyet sem nappal? VagyTovább…

eljutottam hát a valódi egyedüllétbe senkit sem hívok senki nem hív a csend maradt a telefonban végtelenre tágult az idő a tér jól ismert határain belül szokottan telnek a napok mintha mindenkinek fontos dolga lenne – gondolom s tudom ez nem igaz * pár napja aggkorú idős nőtől hallottam: aTovább…

kérded zavarsz-e ha tudnád hány napja nem beszélek teremtett lélekkel se * nyitott ablak nyári hőség a szomszéd trombitaszólót horkol vonat halad a kert alatt talán jobb arra hová a kerekek viszik * ma megint tudatosult nem a szó és a beszéd az erősségem leírom a többi elmondhatatlan * talánTovább…