Nászta Katalin: Akkor, ha

az öregasszony akkor csúnya, ha sírós
legyen bármilyen nyűgje, sose nyavalyogjon

a lány, ha nyafka, utálatos
ha dolgos, befogják cselédnek
ha vad, betörik
ha szelíd, engedik, vigye a szél messze

a nő, ha érett többet ér a férfinál
ha erős, megölik
ha lágy, falra kenik
vagy kenyérre s megeszik

a nővel több baj van, mint a hímmel
ő volt az első hímsovén
őt okolja minden bűnért

a maszkulin mentes az elsőtől
őt sosem a kígyó
az asszony veri át mindenestől

mentsége ennyivel több az Úr előtt
véli s valóban így lesz
kivéve, hogy a nőt
az oldalbordájából vette elő

idáig érve máris felfogom
újabb bűnnel tetéztem lajstromom
Uram előtt

mi marad akkor, mi marad
e gyermeteg ritmus és rímek alatt
a villára vétel, a fricska után
ha gúnyámon gúny, gúny hátán