Lackfi János: Anyaméh belső tengerébe

Anyaméh belső tengerébe jött lebegni,
pedig minden tenger teremtője volt,
egy teremtmény méhéből érkezett szilárd talajra,
pedig ott volt a szárazföld teremtésekor,
halandóvá lett értünk,
pedig úr s király a halál fölött,
éltető leheletet fújtak orrába,
pedig a mindent éltető lehelet ura,
kismacskaként nyivogott a szalmán,
pedig minden állatseregek alkotója,
gyámoltalan csecsemő létére halálra keresték,
pedig mindenkit kimentett a célkeresztből,
földi asszony vérkeringéséhez kapcsolódott,
pedig önkéntes véradóként aztán vérét ontotta értünk,
hús volt egy földi asszony húsából,
pedig később húsát széttrancsírozták értünk,
csont volt egy földi asszony csontjából,
s később nem törték csontját, hogy beteljen az írás,
bankkártya, kincsesbánya, dollárpapa nélkül jött világra,
ő, a világegyetem főrészvényese,
nevelőapa gondjára bízták,
pedig az Atyából vétetett, ki mindenek gondviselője,
Mária méhének kapuján lépett ki közénk,
pedig az öröklét kapuját tárta ki előttünk,
Mária általa lett az élet fája, s ő e fának gyümölcse,
pedig a halál fájáról nem ő evett, hanem Ádám,
múlandó létezésbe szállt alá,
hogy általa beléphessünk a múlhatatlan dicsőségbe.

 

*Lackfi János alkotói oldala: https://www.facebook.com/pg/lackfi/posts/?ref=page_internal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük