tt a bénult lelkekben annyi gyilkos szándék, lincselő indulat, téboly, közöny kavarog és mulat, hogy kudarc róluk számot adni. Megalázottság forr, mióta nincs módunkban alázni másokat, vicsorgunk, hogy recsegnek a fogak, mi voltunk, eladtuk kilóra. A nemzet kínban nyögve fetreng, menekülve önmagába harap, ingoványra tereli torz harag, reményt, halk álmotTovább…
és kitárja tágas terét az est az égbolton elvonulnak felhők domborművei a lemenő nap aranyra fest partot ligetet fecskék cikkannak a nádas felett a ragyogó öbölben az árbócok a végtelent kémlelik elnémul a Tó vizében elpihennek a szerelemtől megittasult halak hirtelen fészkéből mint nagy sasmadár kiröppen az éj és azTovább…
az öngyilkos kölyök the suicide kid a legrosszabb kocsmákba jártam reméltem meg- ölnek. de csak annyit tehettem, hogy berúgtam újra. sőt, a törzsvendégek még meg is szerettek a végén. ott próbálkoztam, hogy idegösszeomlást kapjak és ingyen italokkal végeztem míg valahol valami szerencsétlen szarházi egy kórházi ágyon feküdt, csövek lógtak kiTovább…
a tradíció hercehurcájának elválaszthatatlan mozzanatai (hermeneutikájának) * a kerek tények megsegítése (keresztények) * impotens balatoni nyaralót foglaltak le (impozáns) * hát nem érdemelnénk meg egy drogbérletet? (jobb életet) * kapros dögfőzelék * jelentősen megugrott a szöcskék száma * fokozott ótvarossággal közlekedjen mindenki * kotonpáncél * megadja a császárnak ami aTovább…
Kint, a kerti padon bámul rám az este, árnyékait földre dobva, hűlni kezd a teste. Morcos félhomály ül cserfes színek helyén, vad szél pihét borzol ijedt madár begyén. Itt az ősz, ne tagadd, ránk zúdul egészen, s mi nyílni már elkésett, hát tűri, hogy enyésszen. Kint, a kerti padon, bokor-csönddéTovább…
madarak szálltak le mellénk mert azt hitték közéjük tartozunk morzsáknak tűntünk és szabadnak de ők mohón felcsipegettek begyükben várjuk a feltámadást amíg szárnyal a megsemmisülés ideje van már hogy egyszer mi is valamik legyünkTovább…
– Hommage à József Attila – Illan a nyári varázs, egerészget a macska a rámpán, eltagadott szerelemben a csók sose’ volt, nem igézett, lobban a fény, a bokorra vetül konokul, szeret, éget. Csillan a csipkebogyó, vele érik az őszi vigasság, s forró nász öli álmát hévvel az éjjeli árnynak. Érzed,Tovább…
– Hommage á CSEH TAMÁS – A Nap ma is úgy jött fel közöttünk, mint akinek valóban fontos egy találkozás. Párás szemüvegem émelyeg a kádban. Fogason maradt egy télikabát, zsebében dohányszemcsék, pár szilánk – arcomból, vagy a tükörből, melyben harminc évig borotválkoztam. Kollaboráns tárgyak, frontátvonulás. Apáink kalapját látom én is,Tovább…
Mit várhatok itt még ebben a városban, ahol születtem, és éltem eddig? Kinek szóljak és miről? Itt nincs válasz az őszinte, gyermeki kérdésekre sem: miért vagyok én én, és miért nem vagyok pillangó, vadvirág, vagy éppen te, miért vagyok itt ezer éve, és miért nem születtem máshol, hogyan keletkezett aTovább…
Süket füleknek felesleges halk szóval magasztalni a csöndet melyben ezernyi titok ébred zenél mint harmóniát zúgó orgona és válaszol rá a szív akár egy álomszép angyal-szimfónia mikor a dallam összecseng ezernyi égi fanfár zeng éteri szólamot és dalol a csend elandalít sok gazdátlan percet elkerget lomha vén magányt a sejtelmesTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.