Csontos Márta versei
Önérték(té)vesztés Azt hiszed, már csak egy marék fekete gyöngy a holnap, szemedbe mélyen belopakodik a köd, tested kifosztott erdő, ahol már nem raknak fészket a madarak, már csak önmagad helyettese vagy. Mégis úgy érzed, semmit nem vonsz vissza, vonz valami megmagyarázhatatlan hit. Talán a kimondatlan szavak, talán a képzelet érintése,Tovább…